A Kultsár-atlasz kiadástörténete

Kultsár István (1760–1828) a magyar művelődéstörténet jeles alakja, akinek a magyar kultúra és a magyar nyelvű tudományosság sokat köszönhet. Kultsár, aki a szerzetesrendek feloszlatása után, az 1780-as évek második felében tanárként kezdte világi pályáját, a 19. század első évtizedeiben, elsősorban szervezőkészsége, de kulturális vállalkozásai révén is, a magyar közélet egyik fontos személyiségévé vált. Kultsár nevéhez elsősorban az általa Pesten 1806-ban indított korszakos jelentőségű, több mint 40 éven át rendszeresen, heti két alkalommal megjelenő Hazai Tudósítások (1808-tól Hazai ’s Külföldi Tudósítások) című újság kiadása és szerkesztése kapcsolódik.

Richter Antal Fülöp: Kultsár István arcképe. 1819. (ELTE Egyetemi Könyvtár, A4230)

 

Kultsár Istvánt elsődlegesen a soknemzetiségű ország magyar nyelvű kultúrájának fejlesztése foglalkoztatta. Nagy lelkesedéssel vett részt jelentős tudományos, illetve szépirodalmi folyóiratok, a Tudományos Gyűjtemény (1817) és az Aurora (1822) létrehozásában, miként fontos szerepet játszott a magyar színházi élet pesti működésének szervezésében (elsősorban az 1813 és 1815 közötti időszakban, amikor a pesti társulat igazgatói tisztségét is elvállalta), és felhívásokkal próbálta meggyőzni a hazai közvéleményt egy állandó magyar kőszínház létrehozásának fontosságáról. A magyar nyelvű könyvkiadás terén is fontos művek létrehozásánál bábáskodott, miként a népdalgyűjtés kezdeményezése is az ő nevéhez fűződik.

Végül, de nem utolsó sorban Kultsár a magyar térképtörténetbe is beírta nevét a Hazai és Külföldi Tudósításokban laponként közreadott magyar nyelvű Európa-atlaszával. Életéről, pályájáról, a magyar művelődés, nyelv és irodalom terén végzett értékes munkásságáról jelentős szakirodalom szól, írásunkban csupán az általa kiadott, majd 1828. március 30-án bekövetkezett halála után felesége, Perger Anna Mária által folytatott Európa-atlasz kiadástörténetét kívánjuk röviden ismertetni. (Perger Anna Mária életrajzi adatai csak töredékesen ismertek. 1822-ben lett Kultsár felesége, s bár az újság tulajdonosa 1828-től ő lett, a szerkesztéssel másokat bízott meg.)

Kultsár István már újságjának programját ismertető, 1806. március 1-én kelt írásában szólt azon tervéről, hogy az elsősorban hírközlő lapot idővel szeretné kulturális írásokkal, különféle témájú metszetekkel és „mappákkal”, azaz térképekkel érdekesebbé és gazdagabbá tenni. Térképkiadási tervét azonban ténylegesen csak 15 év múlva, 1821-től kezdte el megvalósítani. Ennek oka elsősorban a kevés újságelőfizető lehetett, mely szám még 1820-ban is csak 800 körül volt. De talán még általánosabb probléma volt, hogy a korban a magyar nyelvű térképhasználat iránti igény még kezdetleges szinten állt.  A magyar névanyagú térképek, atlaszok kiadási terveit inkább tekinthetjük a nemzeti, kulturális mozgalom keretében megvalósuló vállalkozásoknak, mintsem a gyakorlati hasznosságból fakadó természetes igény, illetve hasznosságra törekvés kifejeződésének.

Mind Görög Demeter (1760–1833) és Kerekes Sámuel (1757 körül–1800) az 1790-es években indult bécsi térképkiadási törekvései, mind Kultsár, és később a 30-as években Karacs Ferenc atlaszkiadási kísérlete inkább ezeknek a kulturális törekvéseknek a keretében értelmezhető, mintsem egy gyakorlatibb célú, piaci logikát követő vállalkozásnak. Talán még a külföldi, bécsi származású, Pesten az 1810-es években letelepedett Greipel Edvárd (1775–1823) 1817–1819-es évekbeli atlaszkiadói tevékenységét is egy ilyen jellegű kísérletnek tekinthetjük.

Kultsár végül is 1821-ben indította el atlaszának kiadását, amelynek készítéséről újságjában rendszeresen beszámolt, általában a félévek végéhez közeli, májusi-júniusi, illetve októberi vagy novemberi számban, az újságra vonatkozó szerkesztői tájékoztatók részeként. Ezen tájékoztatókból az atlasz kiadástörténetének, ha nem is minden vonatkozása, de rekonstruálható. Az alábbiakban ezekre támaszkodva foglaljuk össze a történetet.

Dél-Olaszország térképe (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.006 A-1)

 

Kultsárnak az 1821. május 26-i térképkiadást beharangozó tájékoztatójából megtudjuk, hogy a kiadni szándékozott térképeket elsősorban az újságolvasóknak szánta, az aktuális eseményekre vonatkozó hírek megértését segítendő, de a történelmi, földrajzi és a korban egyre gyarapodó statisztikai irodalom számára is hasznosnak vélte használatukat. Mind ő, mind halála után özvegye törekedett ezen elveket, illetve szempontokat követve elkészíttetni és kiadni az atlasz térképlapjait. Az egyes kiadói tájékoztatókból rekonstruálható az is, hogy jóllehet Kultsár eredetileg évenként 3-4 atlaszlapot szeretett volna kiadni, ezt azonban egyetlen évben sem sikerült teljesítenie. 1822 kivételével, mely évben két térképlap is elkészült, évente csupán egy-egy térkép jelent meg Kultsár, majd 1828-tól az özvegye által kiadott újság, a Hazai ’s Külföldi Tudósítások mellékleteként. Kultsár több, az előfizetőknek írt tájékoztatóban megfogalmazott panasza szerint ennek a tervnek legfőbb gátja elsősorban a hazai rézmetszők hiánya volt, olyan rézmetszőké, akik képesek voltak térképek réz nyomólemezeit magas színvonalon elkészíteni.

Az atlasznak az 1821 és 1834 közötti időszakban elkészült 15 térképe közül tizenhármat Karacs Ferenc (1770–1838) metszett, az ötödik, Franciaország-térképen a fiatal, 1817-től Pesten élő Lehnhardt Sámuel (1790–1840 után) metszői feliratát találjuk, míg a negyedik, Piemont-térképen nincs metszői felirat. Karacs Ferenc nem csak korának legjobb térképmetszője volt, de szomszédja és jó barátja is volt Kultsárnak, és nem utolsó sorban egyformán fontosnak tartották a magyar kultúra és művelődés fejlesztésének ügyét, így érthető, hogy barátja leginkább benne bízott, ha a kiadandó térképeihez metszőt keresett.

Franciaország-térképe (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.006 A-5)

 

Az első, 1821–1824 közötti időszakot követően, miként azt az újsághirdetések, tájékoztatók világosan mutatják, a térképek készítésének-kiadásának szabályos rendje alakult ki. Általában az első félév vége felé, májusban vagy júniusban nevezték meg, mely térképet fogják küldeni az év végén vagy újévi ajándékként. A második félév vége felé, rendszerint novemberben tájékoztatták az előfizetőket, hogy a térkép nyomólemezének metszése már elkészült és a példányokat hamarosan nyomtatják, jóllehet nem minden esetben nyújtottak tájékoztatást a munkafolyamat összes fázisáról. Az elkészült nyomatokat vagy december végén, az utolsó lapszámok egyikével postázták az újságok mellékleteként, vagy a következő év elején küldték el.

Mint már említettük Kultsár kezdetektől arra törekedett, hogy ha lehetséges, akkor mindig olyan ország, vagy régió térképét küldjék az olvasóknak, ahol fontos politikai, vagy éppen háborús események zajlottak. A Török Birodalom európai részének térképe, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Görögország térképei esetében bizonyosan így történt. Ezt a tervüket azonban nem minden esetben tudták megvalósítani, a térképek többsége már egy Európát bemutató atlasz lapjaként készült.

A Török Birodalom európai részének térképe (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.006 A-2)

 

Az atlasz 15 megjelent térképének együttese, Oroszország területét leszámítva valóban le is fedte Európa területét. Oroszország térképének kiadása azonban elmaradt. Az 1834 utáni években a Hazai ’s Külföldi Tudósításokban már egyetlen újabb térkép kiadási tervét ismertető tájékoztató sem jelent meg, és arra vonatkozó hirdetést sem találtunk, melyből kiderülne, hogy Kultsárné miért hagyta félbe az Európa-atlasz kiadását; az okokat illetően csak találgatásainkat fogalmazhatjuk meg.

Valószínűnek tűnik, hogy az 1830-es évek közepétől a kiadó nem látta már értelmét újabb földrajzi térképek kiadásának. Feltevésünk szerint Karacs Ferenc saját atlaszkiadói vállalkozása játszhatott ebben meghatározó szerepet. Karacs saját, 20-24 laposra tervezett földrajzi atlaszának kiadását 1830-ben kezdte el, évi 3-3 térkép elkészítését ígérve előfizetőinek. A 30-as évek közepén már mintegy 15 térkép meg is jelent. Emellett Karacs az 1832–33-as években egy további, iskolai oktatási célra szánt, kisebb méretű ország-térképsorozat készítésébe is belevágott. Elképzelhető, hogy ezeknek a Karacs-térképeknek a megjelenése a kiadó, Kultsárné, és az újság 1832 és 1838 közötti szerkesztője, Galvácsy László (1804–1838) számára megoldani látszottak a magyar nyelvű földrajzi térképek terén korábban meglévő, Kultsár István által is tapasztalt és panaszolt hiányt, ezért úgy vélhették, hogy a Kultsár-atlasz további bővítésére már nincs szükség.

Svájc-térképe (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.150 A-4)

 

Mielőtt egy áttekintő táblázatban összefoglalnánk a Kultsár István és Kultsár Istvánné által 1821 és 1834 között laponként közreadott Európa-atlasz kiadástörténetét, néhány mondat erejéig szólnunk kell a térképkészítésnek egy további fontos fázisáról, a térképszerkesztésről és a térképek megrajzolásáról. Az időszaknak a térképekre vonatkozó kiadói tájékoztatóiból az a következtetés vonható le, hogy az egyes térképeket, általában az év közepe táján szerkesztették, rajzolták meg, majd az év második felében, az őszi hónapokban, egy, vagy két térképlap kivételével, Karacs Ferenc elkészítette a térképek nyomólemezeit. Ezt követően, az év végén, újév elején nyomtatták a térképlapokat, majd azokat elküldték az újság olvasóinak.

A szerkesztési-rajzolási munkákra vonatkozóan azonban nem találtunk kiadói tájékoztatót, valószínű azonban, hogy azokat nem, vagy általában nem Karacs végezte. Erre utalhat egyrészt az, hogy két térképen más személyeket tüntettek fel rajzolóként: Erhárd Ágostont és Deák Györgyöt, másrészt Karacsot egyéb metszői munkái ezen években erősen lefoglalták, így kevéssé valószínű, hogy a térképek szerkesztését-rajzolását is elvállalta volna.

A 15., Görögország-térképet megrajzoló Erhárd életének néhány állomását ismerjük. 1833-ban végzett a pesti egyetem mérnökképző intézetében, az Institutum Geometricumban. Az 1830-as évek második felétől Pest város mérnöke volt, 1856 után már mint nyugdíjas mérnök, legalább 1863-ig felmérői megbízásokat vállalt. A Kultsár-atlasz utolsó térképének megrajzolására tehát Perger Anna egy fiatal, oklevelét frissen megszerzett mérnököt alkalmazott.

Az 1830-ban megjelent 11. számú, A’ Német Szövetséges Státusok című térkép kerete alatt a „Deák György rajz.” felirat olvasható. Deák életrajzi adatai nem ismertek, de gyaníthatóan ő is fiatal éveiben, talán még egyetemi hallgatóként vállalta a térkép megrajzolását.

Görögország-térképe (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.150 A-5)

 

Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy az atlasz korábbi térképeinek jó részét ilyen módon, azaz fiatal, a matematikában és a térképrajzolásban már jártasságot szerzett egyetemi hallgatók, vagy mint Erhardt esetében, frissen végzett mérnökök rajzolhatták. Feltevésünk megerősítésére, miként az egyes térképek forrásaként használt korabeli térképek azonosítására további kutatások szükségesek.

Az atlasznak nem ismert címlapja, az egyes térképlapok is ritkák, jelenleg csupán két olyan térképsorozatot ismerünk, amelyek egyfajta kvázi-atlasznak tekinthetők. Az egyik a Vas Megyei Levéltárban található (VML, 912 E 96), másik az Országos Széchényi Könyvtár atlaszgyűjteményében (OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TA 3.006). Azonban egyik kötet sem teljes, az előbbiből hiányzik a 2. és a 14-15. számú lap, az utóbbiból a 12-15. lap.

Az atlasz egyes lapjai önállóan, egyedi lapként is megtalálhatók különböző közgyűjteményekben, de az ismert példányok száma nem jelentős. (Az OSZK-ban egyedi lapként, a 14. számú Magyar és Erdély Ország közönséges földképe című térkép kivételével, az atlasz további 12-13., 15. sz. lapjai is megtalálhatók a TA 3.150/3-5 jelzet alatt.) Meglepő módon az atlasz 14. számú Magyarország-térképéből csupán egyetlen példány ismert, amelyet a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára őrzi.

Magyarország és Erdély térképe (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára, T 56)

 

Jóllehet az atlasz címlapja nem ismert, minden térképen a felső keret fölé metszett atlasz-címfelirat olvasható. A címfeliratok egy apró eltéréstől, az atlasz szó első A betűjének ékezetes, vagy a nélküli írásmódjától eltekintve, minden lapon azonosak. Az 1-4., 6-8. számú térképen: „EURÓPA ATLÁSA”, az 5., 9-15. számú térképeken viszont: „EURÓPA ÁTLÁSA” címfelirat olvasható. Az ötödik számú Franciaország-térkép kivételével tehát a Kultsár idejében, az 1821 és 1827 időszakban megjelent lapokon az „ATLÁSA” szó, a Kultsárné Perger Anna Mária idejében, az 1828 és 1834 időszakban közreadott lapokon az „ÁTLÁSA” szó található. Mivel az atlasz készítését Kultsár kezdeményezte, a két változat közül az elsőt, azaz az Európa atlása címfeliratot tekintjük az atlasz címének. 

 

FÜGGELÉK

 
Az alábbiakban a Kultsár-atlasz kiadástörténetének összegzéseként megadjuk – táblázatba rendezve – az atlasz térképeinek cím-, metszői, rajzolói és kiadói feliratait. A táblázat harmadik oszlopában pedig a kiadói tájékoztatókra alapozva, az egyes térképek megjelenési idejét. Tájékoztató megjegyzések:
 
1. A megjelenési időt a kiadói tájékoztatókban talált, a nyomtatásra és a postázásra vonatkozó szövegrészek alapján határoztuk meg. Egyes térképek esetében csak a postázási idő ismert, a nyomtatási viszont nem, ekkor a dátum után az „előtt” szót használtuk. Ez tehát azt jelenti, hogy az adott térkép 1-2 héttel korábban lett kinyomtatva, vagyis készült el. Időszak megjelölése esetén a nyomtatásra, esetleg a metszésre vonatkozó tájékoztatók keltezése és a postázásra vonatkozó adatok adják meg azon időszakot, amelyben egy-egy térkép elkészült és kinyomtatták, azaz ténylegesen megjelent.
 
2. A cím-, metszői, rajzolói és kiadói feliratokat betűhíven, sorokra bontva adjuk és a szavak kurzív, illetve álló voltát is jelöltük. Rajzolói felirat csak a 11. és 15. számú térképlapon van. Ezek esetében a // jelölés azt jelzi, hogy a rajzolói és a metszői feliratok nem egyetlen felirat részei, hanem önálló feliratok.
 

3. Az első két térképnek az atlaszbeli sorszámát (1. oszlop 1-2. sora) már 1822-ben vagy 1823-ban felcserélte Kultsár István. Ettől kezdve az Európai Török Birodalom térképe lett az atlasz hivatalos első lapja, már a legkorábbi, 1823. november 19-i  újsághirdetésben közzétett térképlistában ez a térkép az atlasz első térképe. A térképnek jelenleg csak olyan példányát ismerjük, amelyen I. Tábla jelölés található. A legkorábban megjelent Dél-Olaszország-térképnek viszont ismert Iő Tábla. és II. Tábla jelzésű változata is.

 

 

A Kultsár-atlasz térképeinek

készítési-megjelenési ideje, valamint

cím-, metszői, rajzolói és kiadói feliratai

 

 

 

Sorszám

 

A térkép megjelenési ideje

 

 

Címfelirat

 

Rajzolói és metszői felirat

 

Kiadói felirat

1.

Iő Tábla.

1821. 5. 26. – 1821. 6. 23.

DÉLI OLASZ ORSZÁG, vagyis NÁPOLY és SZICZILIA KIRÁLYSÁG. 

 

Metszette Pesten Karacs Ferencz.

Kiadta Kultsár István 1821.

2.

I. Tábla.

1822. 5. 11. előtt

EURÓPAI TÖRÖK BIRODALOM  MDCCCXXI.

 

Karats metsz.

Kiadta Kultsár István

3.

III. Tábla.

1822. 11. 9.

KÖZÉP és FELSŐ OLASZ ORSZÁG vagyis EGYHÁZI FEJEDELEMSÉG, TOSKANA, Modena, Parma, Piacsencza, Lukka Herczegségek, és Lombard-Velenczei Királyságok 1822.

 

metsz. K. F.

Kiadta Kultsár István

4.

IV. Tábla.

1822. 12. 28. – 1823. 2. 5.

PIEMONT KORZIKA és SZÁRDINIA

 

Kiadta Kultsár István.

5.

V. Tábla.

1824. 11. 27. előtt

FRANCZIA ORSZÁG

metz: Lehnhardt Sam: Pesten.

Kiadta Kultsár István.

6.

VI. Tábla.

1825. 11. 26. – 1825. 12. 31.

SPANYOL és PORTUGAL ORSZÁG

 

Metsz. Karacs Ferencz

Kiadta Kultsár István.

7.

VII. Tábla.

1826. 12. 15. – 1826. 12. 30.

NAGY BRITANNIA vagyis Anglia, Skóczia, Hibernia. 

metsz. Karacs Ferentz.

Kiadta Kultsár István.

8.

VIII. Tábla.

1827. 12. 12. – 1827. 12. 30.

NÉMET ALFÖLD vagy HOLLANDIA és BELGIUM

metsz. Karacs Ferentz.

Kiadta Kultsár István.

9.

IX. Tábla.

1828. 11. 26. – 1828. 12. 24.

SVÉCZIA, NORVÉGIA, és DÁNIA.

 

Metsz. Karacs Pesten.

Kiadta Kultsár Istvánné

10.

X. Tábla.

1829. 12. 23. előtt

BURKUS BIRTOKOK.

 

Karacs Ferentz metsz. Pesten.

Kiadta Kultsár Istvánné.

11.

XI. Tábla.

1830. 11. 27. – 1830. 12. 23.

A' NÉMET SZÖVETSÉGES STÁTUSOK │MDCCCXXX.

 

Deák György rajz. // Metsz. Karacs Pesten.

Kiadta Kultsár Istvánné.

12.

XII. Tábla.

1831. 12. 10. előtt

LENGYEL ORSZÁG mostani felosztása szerént 's egyéb szomszéd Tartományok 1831.

Metsz. Karacs Pesten.

Kiadta Kultsár Istvánné.

13.

XIII. Tábla.

1832. 12. 5. – 1832. 12. 15.

HELVÉTZIA HUSZONKÉT CANTONOKRA fel osztva. MDCCCXXXII.

Metsz. Karacs Pesten.

Kiadta Kultsár Istvánné.

14.

XIV. Tábla.

1833. 12. 5. – 1833. 12. 31.

MAGYAR és ERDÉLY ORSZÁG közönséges FÖLDKÉPE.

Karacs met.

Kiadta Kultsár Istvánné.

15.

XV. Tábla.

1834. 12. 24. – 1834. 12. 31.

GÖRÖGORSZÁG FÖLDKÉPE a' legujabb változások szerént 1834.

 

rajzolta Erhárd A. // Karacs metsz.

Kiadta Kultsár Istvánné

 

 

 

 

Irodalom

 

BUDAI Attila – HIDVÉGI Violetta (vál., sajtó alá rend.): Kultsár István: Tudósítások és hasznos mulatságok. Válogatás a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint a Hasznos Mulatságok cikkeiből. Kolozsvár, 2010.
Hazai ’s Külföldi Tudósítások, 1806–1837. évf.
KULTSÁR István: Hirdetés. In: Hazai Tudósítások. 1806/3. 1.
KULTSÁR István: A’ Hazai Tudósítások nevezet alatt járandó Nemzeti Ujságról. In: Hazai Tudósítások. 1808.
MARKOS János: Kultsár István 1760–1828. Pannonhalma, 1940.
SÁRFÁN Györgyi (vál., sajtó alá rend.): Teleki Blanka és köre: Karacs Teréz, Teleki Blanka Lővei Klára. Budapest, 1963.