Wolf, Josef & Zimmermann, Wolfgang: Flieβende Räume. Karten des Donauraums 1650–1800

2017-ben a Baden-Württemberg-i Tartományi Központi Levéltár (Landesarchiv Baden-Württemberg, Generallandesarchiv, Karlsruhe) és a Dunai Sváb Történelmi és Országismereti Intézet (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen) útjára indította azt a régi térkép vándorkiállítást, amelyet a rendezők, szándékaik szerint, a Duna menti térség kora újkori térképtörténetének nagyszabású, több országot is bejáró bemutatójának szántak.
A kiállítás anyagának összeállításakor döntően a két intézmény kéziratos és nyomtatott térképgyűjteményeire támaszkodtak, de három további intézmény, az Osztrák Nemzeti Könyvtár (1 mű), a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2 mű) és az ulmi Bánáti Svábok Dokumentumközpontja (1 mű), továbbá két magángyűjtő, a temesvári Ovidiu Şandor (13 mű) és a karlsruhei Mathias Beer (5 mű) gyűjteményeiből is kölcsönöztek műveket. A kiállítás első karlsruhei állomásán (2017. július 5. – október 27.) 79 térképet, illetve látképet (52 nyomtatott, 27 kéziratos művet) láthatott a közönség, a későbbi állomásokon viszont már csak 70 (44 nyomatott, 26 kéziratos) mű volt és lesz látható.
A kiállításhoz egy 423 oldalas kiadványt is készítettek a két intézmény tudományos munkatársainak, Josef Wolfnak és Wolfgang Zimmermann-nak az irányításával. A kötet impozáns kiállítású és példamutató módon minden egyes kiállítási tételnek szép kivitelű, kisméretű, de jól tanulmányozható reprodukcióit is tartalmazza. A katalógust jól kiegészíti a művek történeti, kultúrtörténeti és gyűjtéstörténeti hátterét ismertető kilenc tanulmány.
A bevezetőben J. Wolf és W. Zimmermann a kiállítás alapvetően kultúrtörténeti rendező-szervező koncepcióját taglalják, melyben a történelmi eseményeknek és a térképeknek szoros kapcsolatát, valamint a térképek ismeret- és szemléletformáló szerepét hangsúlyozzák. A tanulmányok között két térképtörténeti értekezést találunk. Török Zsolt Győző, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének tanára a kora újkori térképtörténetet ismerteti, Josef Wolf pedig, aki a tübingeni Dunai Sváb Történeti és Országismereti Intézet munkatársa, a Duna menti térség és Délkelet-Európa térképtörténetét taglaló tanulmányt írt. Wolf írta a katalógustételeket is, azaz a kiállításon bemutatott térképek és látképek részletes ismertetőit, amelyekben térképtörténeti ismeretekre és az egyes művek tartalmának részletes ismertetésére egyaránt szó kerül. A művek tartalmi leírásai azonban, ezt nem hallgathatjuk el, számos mű esetében a térképtörténeti ismeretek rovására, a kelleténél nagyobb súlyt kaptak.
A kötet végén találjuk az eredeti műveket őrző gyűjteményeket bemutató rövid tanulmányt, amely mások mellett, értékes és részletes ismereteket közöl a Baden-Württembergi Központi Levéltárban és a tartományi könyvtárban őrzött régi, döntően kéziratos térképanyag gyűjtéstörténetéről, a badeni őrgrófok által adományozott művek tematikus és földrajzi tartalmáról.
A kiadvány szorgalmas munka eredménye, készítői láthatóan olyan maradandó művet kívántak létrehozni, amely, miként a kötet hátsó borítóján írják, „Ein Standardwerk zur Kartografie des Donauraums in der Frühen Neuzeit”, azaz a Duna menti térség kora újkori térképészetének alapműve lesz. De hogy valóban így lesz-e, azt természetesen majd a jövő dönti el. A kiállítás elméleti kultúrtörténeti értelemzési kerete, mind a kiállítás pontatlan címadása azonban némi hiányérzetet keltett bennünk. Egyrészt nem teljesen érthető, hogy ha a rendezők szándékuk szerint az egész Dunai menti térség térképtörténetét kívánták bemutatni, a kiállított művek miért csupán a középső és alsó Duna-szakaszra vonatkozó anyagot képviselik. Ez annál is kevéssé érthető, mivel a korszakban a felső, tehát az ausztriai, bajor és württembergi Duna-szakaszok menti területekről is számos térképmű keletkezett, akár háborús események, akár határváltozásokkal kapcsolatban. Ráadásul a kiállítás anyagába két olyan térképet is bevontak, amelyek a francia forradalom és a napóleoni háború időszakában készültek, amelyek a Német-római Birodalom megszűnéséhez, így a délnémet területek radikális politikai és határváltozásaival is jártak (2. rész. 14. és 15. térképek).
A kiállítás alapvetően kultúrtörténeti-történeti koncepcióját sem érezzük a kiállított anyaghoz illőnek, hiszen ez az anyag döntően térképekből áll (74 térkép, 4 látkép, 1 allegória), így egy térképtörténeti hangsúlyú-szemléletű kiállítás alkalmasabb, a művekhez jobban illő lett volna.
A vándorkiállítás anyagát tablókon bemutató, kétnyelvű (német és angol) ismertetői tartalmukban jelentősen eltértek, eltérnek a kötet katalógusleírásaitól. A rövidségre, tömörségre törekvésnek sajnos éppen a művek készítési körülményei megértését leginkább segítő térképtörténeti ismeretek lettek az áldozatai, ami megkérdőjelezi, valóban szélesebb, nemzetközi közönségnek szánták-e kiállításukat a rendezők.

A mű pontos adatai:
Wolf, Josef & Zimmernann, Wolfgang (hg.): Flieβende Räume. Karten des Donauraums 1650–1800. Katalog zur internationalen Wanderaustellung des Intstituts für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen, und des Landesarchivs Baden-Württemberg. (Floating spaces: maps of the Danube region 1650–1800.) Regensburg, Schnell & Steiner, 2017. 424 old.