Curlingpálya Magyarországon 1940-ben

A Térképtár gyűjteményében a legváratlanabb helyeken bukkanhat az érdeklődő különféle érdekességekre, legyen szó akár régi, akár modern térképekről. Ez alkalommal egy szórólapot veszünk górcső alá, méghozzá az egykori Balatonkenesei Fővárosi Üdülőhelyről készült térképet, amelyet az 1940-es évek legelején adhattak ki. A kisméretű (19x20 cm) nyomtatvány a mellett, hogy egy folyton bővülő, kiépülő pihenőhely pillanatfelvételét adja, érdekes adalékokkal is szolgál. A térkép jobb alsó sarkában ugyanis egy curlingpályát láthatunk.

Balatonkenesei fővárosi üdülőhely. Jobb oldalon, a Balaton partján jól látható a curlingpálya (OSZK Térképtár, TM 1 936)

  A játék eredete máig nem tisztázott, mind a hollandok, mind a skótok magukénak vallják, bár az első szabálykönyveket a skót Grand Caledonian Curling Club alkotta meg. A sportágat az 1924-es téli olimpián mutatták be először a franciaországi Chamonix-ben, de csak 1998 (Nagano) óta szerepel a téli játékok programjában. Magyarországon az első és mindmáig egyetlen fedett pályát a Kamaraerdőben nyitották meg, 2005-ben. Úgy tűnik azonban, hogy amatőr szinten már jóval korábban, a két világháború között űzték itthon is e sportot.

A játékhoz szükséges, speciális gránitból készült kövek alapanyagát sokáig a skót Ailsa Craig szigetén bányászták. (A szerző felvétele)

  Az üdülőt, amelyben ma a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ működik, eredetileg a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja kezdte építtetni saját tagjai számára. A területet még az első világháború idején, 1917 novemberében vásárolták meg és eredetileg családi házakat, gazdaságokat szerettek volna ott kialakítani, de mindezt a háború és az azt követő események keresztül húzták. A parcellázás helyett ekkor már üdülőtelepet terveztek ide. „1923-ban először a kertészlakot, illetve a gépházat adták át, majd 1924-ben az első szállóépületet. A szállót Lavotta Gyula műtanácsos tervei alapján készítették el. Az épületben 80 szobát, valamint egy 300 fő befogadására alkalmas, konyhával rendelkező vendéglőegységet alakítottak ki. További két szálloda építése 1928-tól folyamatban volt. Elsőként a „Sirály”, másodikként az „Aranyhíd” épült föl, végül a „Platán”-t adták át. 1939 szeptemberében befejeződött a part feltöltése, valamint a parti védművek engedélyezése és megépítése. A munkálatok elkészültével kialakult az új strand és a kikötő.”
  Ezt az állapotot örökíti meg a kérdéses szórólap is. Összevetve az 1928-ban helyesbített katonai topográfiai térképekkel, kiderül, hogy immár minden épület elkészült és a part rendezését is befejezték. Az intézményről egyébként kevés korabeli forrás található, az ország összes üdülőjét, fürdőjét bemutató, 1935-ben kiadott Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése című könyvben is mindössze ennyi szerepel: „Szórakozás, sport és fürdőzés: külön játékház, minden délután és este tánc, (biliárd, ping-pong, tekepálya), teniszpályák, vitorlás és csónakpark; télen fakutya és vitorlásszán, sílehetőség és jégpálya.” Feltehetően ez a pálya volt az, amelyen a curlingnek hódoló lelkes amatőrök is kipróbálhatták magukat.

 A szórólap címoldalán a főváros és Balatonkenese közötti közlekedési útvonalakat ábrázolták

Forrás
http://honvedudulo.hu/cikk/bemutatkozas, 2018.10.01.