Múzeumok Éjszakáján mutattuk: Turner István földgömbje

Földgömb -  készítette Turner István dombortérképészete ; a névrajzot összeáll. Takács József. – 1:50 000 000. – Budapest : Kókai Lajos, [1941]. – Átmérő 25 cm

A Turner-glóbusz 12 cm-es modellje.
Az eredeti megtekinthető az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének Virtuális Glóbuszok Múzeumában
(Lelőhely: OSZK Térképtár, TG 69, T 2 192) Bibliográfiai leírás

Az eredeti Turner István-féle földgömb

A földgömb készítője Turner István (1900–1974) térképész, aki pályáját a Magyar Királyi Állami Térképészetnél és bátyjánál, Turner Ferencnél (1897–1960) kezdte. 1927-ben alapította a Domborművű Térképészeti Műintézetet, ahol 1930-tól 31 különböző dombortérképet és földgömböt állított elő; eleinte 11 és 17, majd 1931-től 20 és 25 cm átmérőjűeket készített. A glóbuszokat Kogutowicz Károly (1886–1948) szerkesztette, névírásukat Takács József állította össze, Turner István tervezte és rajzolta, Jánosfalvi (Janauschek) Dezső (1891–1946) pedig a hegyrajzot készítette el. A nyomtatást a Magyar Királyi Állami Térképészet végezte.

Turner intézete 1953-tól az államosítás után „Fővárosi Neon” név alatt tevékenykedett tovább. 1965-től az ELTE Térképtudományi Tanszékén dolgozott, és kialakította a Kartográfiai Vállalat földgömb előállítási profilját 13 és 25 cm átmérőjű gömbök forgalomba hozatalával.

A földgömb névanyagát Takács József (1901–1986) térképész, geográfus, később a Kartográfiai Vállalat főszerkesztője állította össze. Takács 1924-ben a Magyar Királyi Állami Térképészetnél kezdte pályáját és 1944-ig ott is dolgozott (akkor már Magyar Honvéd Térképészeti Intézet). Különösen kiemelkedő volt a földrajzi nevek térképi használatával kapcsolatos munkássága, ezen belül is az idegen nyelvű névanyag hazai átültetésével összefüggő tevékenysége érdemel elismerést.

1940-ben a Földrajzi Társaság elfogadta az általa kidolgozott névrajzi rendszert. A Földrajzinév-bizottság számára ország-névjegyzéket állított össze, irányításával készült hazánk legfontosabb domborzati-, táj- és vízneveinek első jegyzéke. 1965-ben előadást tartott Drezdában a glóbuszok korszerű tartalmáról.

A háború után iskolai falitérképeket, földrajzi térképfüzetet (1950), GKI zsebatlaszt (1954), Földrajzi zsebatlaszt (1955), várostérképeket szerkesztett, továbbá  részt vett a Dunavölgy-térképe (1947) és az iskolák számára készített Földrajzi térképfüzetek szerkesztésében. Emellett továbbra is közreműködött az ország földrajzinévtára irányelveinek meghatározásában.

A földgömb kiadását Kókai Lajos budapesti könyv- és térképkereskedő intézte. A céget id. Kókai Lajos (1842–1916) alapította 1873-ban. A kiadó 1890-ben, majd a háború után az 1920–30-as években város-, iskolai és autóstérképek bizományosaként bekapcsolódott a fővárosi térképforgalmazásba. Az 1930-as évektől már a térképek és glóbuszok kiadásával is foglalkozott.

A földgömb készítési ideje az 1941. évre tehető, hiszen Magyarország 1941-ben kialakult határait és Etiópia olasz megszállását ábrázolja, mely utóbbi csak 1941-ig állt fönt.

Irodalom:
KARSAY Ferenc: A nemzetközi geodézia és kartográfia jeleseinek lexikona. I. köt. Magyar személyek, szolgáltatók. (Kézirat) Budapest, 2005.